T. Tamás Ferenc: Mikor kihunynak a fények
Mikor kihunynak a villódzó fények,
És vége van a lüktető zenének.
Még kótyagos fejek lézengenek,
A fülekben gitárszólók visszacsengenek.
Szép komótosan kiürül a küzdőtér,
Megnyugszik a fejeken a verőér.
Csend honol, látszólagos nyugalom.
Fekvő emberekből feltört az unalom.
A sarokban egy kósza pár csókolózik,
Most már senki előtt sem titkolózik.
Frissen, most találtak egymásra,
Talán vágynak valami új benyomásra.
Az éjszaka tüze még bennük lüktet,
A józan kimértségük menekülhet.
Vad nappal, vad éjszaka, vad bulizás.
Mi marad másnapra? Csak a fejfájás!
Mi értelme a dorbézolásnak?
A mértéktelen, vad bulizásnak?
A józanság észvesztve menekül,
Ahogy a küzdőtér a sötétbe belemerül.
T. Tamás Ferenc, 2023.júl.