T. Tamás Ferenc: Lány sárga rózsával

Látom a lányt a téren, a padnál
Álmodozó tekintettel álldogál.
Kezében egy szál sárga rózsa,
Az Élet neki még jócskán adósa.

Nincs húsz éves sem talán,
Tekintete egy kész talány.
Álmodozik az estéről, a randijáról,
Az őt ide hívő aranyos banditáról.

Szép rózsa, szép arc, szép mosoly.
A mai estéje talán nem lesz komoly.
Álmodozik egy jópofa srácról,
Kettesben vétett cinkosságokról.

A lány szeretne jót nevetni,
A rossz kedvét eltemetni.
Ölelést szeretne és bókot,
Talán egy-két lopott csókot.

De a csalfa fiú csak nem jön oda,
Hiába volt megbeszélve a randija.
Így ő csak áll magányosan a téren,
Egy hamvas sárga rózsával a kezében.


Édes leány! Drága gyermek!
Sajnos az emberek néha átvernek!
Előtted még az egész Élet,
Tedd félre csüggedésed!

Lesz még randevú, lesz még ölelés,
Lesz még csókra csók és megölelés.
A sárga rózsa lehullajtja szirmát,
De te hidd a mindennapok vígságát!


T. Tamás Ferenc, 2020. okt.