T. Tamás Ferenc: Explorer-3

sci-fi novella

Megjelent a Holnap Magazin Álmodó c. Antológiájában
 2023.júl.




- Jonas parancsnok! Vonalban vagy?
- Persze! Itt vagyok alattad egy szinttel. Mégis, hol lennék?
- Jól van, na. Tudod, hogy meg kell kérdeznem.
- Igen, tudom. De teljesen felesleges! Mégis mi történne ezen az űrhajón?
- Például híreket kapunk végre a Földről.
- Ugyan már! Százötvenkét éve jöttünk el az Explorer 3-mal onnan. Azóta átlagosan tíz évente küldik a frissítéseket, de semmi egyebet.
- Te még hiszel a Föld létezésében?
- Emlékezz: „Oly’ távoli a hazánk, a poros Földgolyó.”
-Na, most ne hozakodj elő a himnuszunkkal! Velem együtt énekelted minden reggel az óvodában.
- Ahogy apáink és az ő apáik is, vagy nyolc generáción keresztül.
- Nem értem, hogy miért pont a K2-415b rendszert szemelték ki az őseink?
- Mert valaki ősi csillagász szerint ott van egy lakhatósági zónában keringő Föld-szerű kőbolygó, melynek légkörében valószínűleg van elég víz.
- Ezt én is tudom, hiszen ezt már óvodás korunkban belénk nevelték. De miért pont ezt a 72 fényévre lévő rendszert szemelték ki? A többi Explorer űrhajó miért máshová ment?
- Én sem értem, hiszen tudomásunk szerint hét Explorert építettek, majd sorra indítottak el szerte a galaxisban.
- És mindegyik ilyen többgenerációs monstrum, mint a miénk. A sebességünk is nagyjából megegyezik, hála az ion-hajtóműveknek.
- De az utolsó hírek szerint az Explorer-4-en megengedték a szabad házasodást!
- Ezt nem egészen értem! Tehát mindenki szabadon választhat párt? Akkor hol vannak a genetikai mérnökök által gondosan megtervezett új generációk?
- Nem tudom, hogyan lehet véletlenszerű nővel összejönni! Minek engedik meg a szabad szaporodást? Hogy lesz így ellenőrizhető a népesség?
- Fogalmam sincs, de ők állítólag már 10 éven belül célba érnek.
- Talán ezért engedték el a létszámkorlátokat?
- Fogalmam sincs!
- Ok, köszi a csevejt! Ma sem váltottuk meg az űrt! Most megyek a reaktorok kalibrálását ellenőrizni.
- Én is köszönöm! Jó munkát!

Harminckét év múlva:
-    Itt Jonas kapitány! Elkezdtem leereszkedni a K2-415b gamma bolygójának légkörébe. Az előzetesen küldött szondáink értékeit visszaigazolom. A légkör kicsit hideg, de összetétele alapján lélegezhetőnek tűnik. Alattam van a legnagyobb, egyenlítőn fekvő kontinens. Legalább hússzor akkora, mint az Explorer-3 összes fedélzete együtt. Ha itt letelepszünk, akkor örökre elfelejthetjük a szűk kabinokat!
Majd negyed óra múlva a veterán kapitány kilépett a kis kompból a bolygó felszínére, levette sisakját és óvatosan felnézett az égre. Semmi nem volt felette, csak a K3-415b langyos sugarai. Még egy ártatlan tető sem védte a csillagoktól. Haját összeborzolta a szél, arcát kipirosította a napból jövő sugárzás, tüdeje kapkodta a levegőt - egyre szaporábban és rendszertelenebbül. Már tántorgott, de nem értette, hogy miért. A genetikai mérnökök szerint messze ő volt a legegészségesebb az egész hajón! Egyre jobban elsötétült a látótere.
Csak ekkor jött rá, hogy egy valamire nem gondoltak: az űrhajón immár kilenc generáción keresztül senki sem volt űrruha nélkül szabad téren. Rettegett a nyitott tértől! Még elmondani sem tudta ezt a hajónak, csak egy üvöltéssel vesztette le eszméletét. Pedig csak egyetlen szót szeretett volna üzenni: agorafóbia.

T. Tamás Ferenc, 2023. máj.